Ideje ismét búcsút inteni egy korszaknak, egy motornak, az FMX eladósorba került. Amikor visszagondoltam az együtt töltött kilométerekre, az első dolog, ami beugrott, az üresség volt, a második meg a semlegesség. Adott esetben ez előny is lehetne, nézőpont kérdése. Szeretném most magamra vállalni a motoros nézőpontot, s abból visszanézve értékelni az FMX-et.

Az FMX egy alapvetően egy jó, de nagyon unalmas motor, de erről sajnos nem Ő tehet. Nagyon szívesen leülnék beszélgetni azzal az elmebeteggel, aki kitalálta, hogy az öreg Dominator motorblokkjának egy visszafojtott változatát használják fel, és nem mondjuk az XR650R finomított változatát. Biztosan drágább lett volna, de fogyott is volna rendesen.

Először is szeretném kijelenteni, hogy nem hiszek az univerzális, túinván eszközökben, mert ugyan képesek ellátni több feladatot, de soha nem tökéletesen. Az FMX egy kicsit utcai motor, kicsit supermoto, amit a Honda Funmoto-ként nevezett el.

Vajon mi járhatott a Honda mérnökeinek a fejében, amikor összeállították ezt a konstrukciót?

Pro.:
-Modern dizájn
-Ütős dupla csövek
-Nagyon precíz kezelhetőség, hétköznapi szinten kiváló futómű

Kontra.:
-ősrégi, eredeti állapotában sem túl erős, de a környezetvédelmi előírások miatt visszafojtott, lapos karakterű dögunalmas és kifejezetten gyenge blokk
-gyalázatos műszerezettség
-kicsi tank
-közepes fékek

A hajtómű annyira öreg, hogy hufu fáraó piramisát is ezzel hajtották. Világos, hogy a költségeket kordában kellett tartani, de hogy miért pont ezt az erőforrást kellett választani, azt egyszerűen nem értem. Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám: biztosan maradt raktáron egy pár ezer Dominátor blokk régebbről. Természetesen más egyéb tipikus Honda alkatrészeket is fel lehet fedezni a motoron, kapcsolók, tanksapka, ezen alkatrészek azonban rendesen teszik a dolgukat, nincs velük különösebb probléma.

A motor vegyes megítélése nagyjából a tesztekben is visszaköszön. Általában közepes, vagy annál rosszabb értékelést kapott, sőt, a konklúzió is nagyjából megegyezett: ez egy jól összerakott, de unalmas motor, ami tökéletesen alkalmas munkába járásra, olcsó fenntarthatósággal, egyszerűséggel. Ezzel csak az a probléma, hogy pusztán ilyen használatra teljesen indokolatlan egy 650-es, 5-6 literes fogyasztású motor, vesz az ember egy robogót, és kész. Aki élménykedésre vágyik, az meg vesz KTM-et, stb.

Egyszerű ez, mint a virslifőzés. Nem is kell annyira meglepődni azon, hogy borzalmas eladási statisztikái voltak a motornak, valamint a használtmotor piacon jóval ár alatt mennek, a piac pontosan beárazza magának a portékát.

Az együtt eltöltött húszezer kilométer során soha nem hagyott ott, mindig pöccre indult. Konstrukciója egyszerű, de mégsem nevezném könnyen karban tartható motornak, köszönhetően néhány érdekesen elhelyezett alkatrésznek, valamint annak, hogy általában az alkatrész kereskedőknek nem nagyon van fogalmuk arról, hogy mi ez (két szett kormánycsapágyat kellett visszaküldeni, mert rosszat küldtek).

Voltam vele pár hosszabb távú túrán (3-400km/nap), nyilván nem kell meglepődni azon, hogy nem kifejezetten alkalmas erre a feladatra, a szűk ülés puszta látványa zsibbasztja a segget és akkor még rá sem ültél. Adjuk ehhez hozzá a kicsi tankot és a rossz pakolhatóságot, nem kell agysebésznek lenni, hogy lássuk a korlátait. Szerpentines csapatás a motor barátságos karaktere miatt hatalmas élmény lehet, csak legyen ilyen lehetőség a közelben.

Mindenképpen ki kell emelnem a motor robusztusságát, ami tényleg nem semmi. 2012. február elsején kb. 40 km/h sebességgel hátulról belementem egy álló autóba. A becsapódás során triplaszaltóban repültem le a motorról és estem be két betontuskó közé, hatalmas szerencsével megúsztam egy részleges csuklótöréssel. Majd összeszartam magam, annyira fájt a karom és már akkor görbe vázakat, törött kormány-nyakakat vizionáltam, de az átvizsgálás után azonban döbbenve nyugtáztuk, hogy a sérült felnin, a fejidomon, az első sárvédőn, törött indexeken és lábtartón kívül a motornak semmi más baja nem esett.

Sajnos nem egyszerű megítélni ezt a motort, de azt hiszem, hogy motoros szemszögből sajnos ki kell jelentenem: nem különösebben jó, csak egy tárgy és ez a bajom a Hondák többségével: egy vödör hányásnak is több karaktere van, mint a modelljeik többségének. Hibátlanul összerakott, finomított, tökéletesen működő tárgyak, de rajongani nehéz értük. (megjegyzés: ennek ellenére a következő motorom is Honda lett).

Tehát akkor miért jó az FMX?   
A fentebb felsorolt tulajdonságokból kiindulva kezdők és újrakezdők ideális választása lehet, mert nagyon felhasználóbarát, könnyen kezelhető darab, valamint szerintem baromi jól néz ki azokkal a dupla csövekkel, feszes, modern vonalak jellemzik az egész motort. Az sem lehet véletlen, hogy nem motorozó ismerőseim véleménye szerint ez volt az eddigi „legfélelmetesebb, leginkább veszélyesnek tűnő” motor, amit nálam láttak, tehát a dizájn működik. Farkasbőrbe bújt bárány tipikus esete…Az FMX legnagyobb fegyverténye azonban nem más, mint az ára. Ennyiért ilyen idős motort, ezzel a dizájnnal aligha kapni máshol, ami főleg manapság koránt sem utolsó szempont. Példának okáért a kategóriatársa, a DRZ 400 is jellemzően 20-30%-al kerül többe.

Mindenkit arra intenék, hogy jól gondolják át a vásárlást és tegyék fel a kérdést: mire fogják használni legfőképpen a motort.